Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június, 2018

Add kölcsön a pulcsidat

Kép
Beszéljünk nyílt lélekkel. Olyan a mai világban úgysem annyira divat. Inkább palástolunk és titkokkal takarózunk, mintha csak úgy megvédenének minden hidegtől a télben. De azokat nem arra találták ki.
Sose felejtem el, amikor még középiskolás korunkban L azt mondta nekem: "Irigyellek, amiért ilyen gyorsan regenerálódsz egy lelki csapás után." És tényleg így van, a mai napig. Legyen szó szerelemről, munkáról, bármi másról. Viszont egy idő után azért kopik az ember. Érzem, hogy amikor a lelkem színtiszta ostorcsapást kap, milyen mélyre hatol az ütés, csíp és fáj. Nekem meg fénysebességgel kell mosollyal reagálnom és úgy tennem, mintha mi sem történt volna. Mert ezt várják el. Ez a megszokott. Hogy erős vagyok.
Naná, hogy az vagyok. A fogorvosom szerint is egy hős. 
De szerintem a sorozatlövést a katonák sem nagyon bírják, még akkor sem, ha van rajtuk golyóálló mellény. Az is kopik egy idő után.  Tudjátok, én értem, hogy "ez egy ilyen időszak", és "nyáron nehezeb…

Üzenetek a rögzítőmön

Kép
Helló! Mi lenne, ha

Szólnál végre a srácnak, hogy hozza azt a laptop töltőt, mert baromi sürgős lenne.

A boltban vennél egy csomó zöldséget. Levest akarok ma főzni. És egy-két csokor vékony hagymát, amit annyira szeretsz mostanság a szendvics mellé.

Lecserélnéd a telefonod. De halkan, nehogy a mostani meghallja, és idő előtt bemondja az unalmast.

Szereznél sütit és/vagy fagyit. Ma este Izland játszik a horvátok ellen, és nem akarom még egyszer végig izgulni nasi nélkül a 90 percet. Köszi. Puszi.

Ilyen lenne, ha valaki üzenetet hagyna nekem erre a hétre.
Tudom, hogy nem vagyok a bloggerek mintaképe. Össze-vissza irkálok, hol létezem, hol nem. Sokszor azt sem tudom, mit írhatnék az olvasótábornak, mi az, ami érdekes lehet mások számára. Lehet minden, lehet, hogy semmi abból, amiket eddig átéltem. Kettősség érzete áll fent bennem, amikor ezekre gondolok, hogy hogyan lehetnék mégis hiteles és megfogható író, ha nincs sokszor hajlandóságom kitenni magam a kirakatba.

Annak idején, amikor ír…