A kedvenc könyvem: Te vagy

- A kedvenc könyvem: Én vagyok.
- Hazudtál?
- Nem. Te, én vagyok.

- Egy Napocska van a csuklódon.
- Igen.
- És mik azok a karkötők?
- Úgysem értenéd.
- De.
- Majd egyszer elmesélem.

Ahogy az idő múlik, a fejtetőnk egyre több őszhajszálnak ad otthont. Megjelennek a nevető ráncaink. És az aggodalom gumók a lelkünkben. A zsigereinkben érezzük a titkokat, amiket a nagyok, és a még nagyobbak titkolnak előttünk. A kicsik nem, a kicsik mindig igazat mondanak.
A rejtelmek is kitudódnak egyszer. Vagy épp a megfelelő idejükben, vagy már túl későn. de általában sosem túl hamar, mielőtt még kinyithatnád az ernyőd az eső előtt.
Egy idő után elkezdünk hiányozni egymásnak. Ami régen egész napos volt, pár órára redukálódik. Az ölelés havonta egyre, a szép szó félévente hagyja el a testünk. Elválunk, mert más az irány. Más sínekre visz a vonat. Nem ugyanarra szálltunk fel.

- Itt vagyok.
- Csak, te hiszed így.

Mert nyugtatod magad, hogy minden olyan mint régen, csak egy-két saroknyi rész lett lecsippentve. De a sarkak közötti rész omladozik és szivárog a lélek kifelé. A hajó léket kapott.


Szeretnék egy pöttyös labdát. Olyat, ami után apukám kutatott a rózsabokorban, mert belerúgtam. És ordíthatom újra, hogy kipuppant a labdám. Kérek másikat.
Ma már rózsa is alig nyílik. Apa lomha. Nekem nincs pöttyösöm.
Teszteket írunk. Másokat tesztelünk. Ismerkedünk. Elhagyunk. Futkosunk össze meg vissza. Nem tudunk nemet mondani a rendszernek, mert azonnal köpne ki magából, mint bálna a rossz ízű húst. Beletörődünk. Újra autóba szállunk. Utazunk tovább. Közben körbe-körbe forog a mókuskerék. Azt hiszed nem bírok nemet mondani? De. Csak a megfelelő pillanatot várom.
A béka sem ugrik egyből a jeges tóba.

- Mit olvasol?
- Téged.
- Engem?
- Most benne vagyok a lelkedben. Én vagyok, Te.
- Mindig is Te leszel a kedvenc könyvem.

- De én már nem létezem.
- Hol vagy?
- Vonaton.
- Merre?
- Északra. Te?
- Délre.

Újabb év, egy kád vízben

Befeküdtem a kádba. Pontosan olyan habosra csináltam, mint amilyen gyerekkoromban volt. Ahogy pocskoltam magamra a meleg vizet azon filóztam...