#49

Tippek szerencsétlen szerelmeseknek az esős napokra


Biztosan te is érezted már magad szerencsétlennek az életben. Vannak rossz napjai az embernek, amikor semmi, de semmi nem akar összejönni. aztán meg ott vannak azok a fránya hétfők. Na, meg az a mocskos szerelem.
Minden ismerősöd rózsaszín ködben táncol. Több plátói színész szerelmed van, mint amennyit legálisan, józanul össze lehetne számolni. És épp most estél két szék közé a földre?
Nem tudom estetek-e már abba a verembe, amikor hosszú ideig repkedtek a pillangókkal a kertben, magabiztos erős emberként, aki karrierista, tökéletesen megvan egyedül. Imádja az életét és szingliként a legboldogabb. Majd egy szép napom, amikor Micimackónak semmi dolga nem akadt… ez nem az a mese, ez az, amikor a nő rájön, hogy azért hiába a dizájn és a külső, a gardrób zsúfolásig pakolása… Jó lenne, a fene essen bele, ha valakivel ezt meglehetne osztani.

Az első hibák. Rágörcsölés valamire, amit csak látszólag kívánsz. Egy társat. Azért, mert hirtelen divat lett körülötted szerelmesnek lenni és már a barátokkal sem tudsz másról beszélni, még nem kell neked is beállni a sorba. Bennem mindig felmerül a kérdés. Vajon tényleg őszinte ez a vágyakozás, vagy csak a környezet hat rám, és elsodort a tömegérzelem?
Van az a sablon szöveg, miszerint – Ne a környezet hasson rád, hanem te hass a környezetre!

Második hibapont. Keresgélés. Biztosan tudod, hogy szalmakazalban tűt keresni eszement dolog. De te mégis mesternek képzeled magad és rátolsz egy lapáttal, hogy még ki is hirdeted, hogy „van-e egy szingli barátod nekem?” Naná, hogy van, az mindig van, mindenkinek, egy soha meg nem állapodó szingli ismerőse. És az apró betűs részt, vaksákból nem halljuk: Soha…
Nem baj az, be vagy neki mutatva, nagy az ujjongás, friss hús, izgalmas élmények, piszkálódások, nagy várakozások, meg mindenek. Köd leszáll, lehelet megszegik ajtó mögül, fehér galamb, nagy csalódás keletkezik… Ugye, hogy pár héttel később milyen tisztán látsz dolgokat? Amikor már látod, hogy futottál egy felesleges kört. Bár konstatálod, hogy szép volt, jó volt, de ennyi volt.
Ehhez is írtak sablon szöveget ám: Ne kapaszkodj az első majom farkába, aki melléd ül a fán, (mertpuhapöcs) mert biztos, hogy elejt.



Hashtag harmadik hiba. Amikor felmegy az árfolyamod, hirtelen… És, a vonzás törvénye alapján, ha egy jön, jön utána a többi is. Akaratodon kívül több vasat tartasz már a tűzben, és azon kapod magad, hogy kettő is elrabolja a szíved. Egyik így, másik úgy.
Ami következik: Murphy-nek mindig igaza van! Aminek el kell romlania, el fog romlani.
Sablon tanulság: Mindig hallgass a megérzéseidre, még ha az agyad mást is akar. Bár felőlem eshetsz is… Ha fel tudsz méltósággal állni utána, mint a profik.



Negyedik hiba. A hattyú halála. Te is tudsz ám színészkedni. Ilyenkor már minden bajod van. Érzed a veszted. A sárban fetrengsz. Hisztizel. A másik pillanatban meg magabiztossággal futsz neki szarvval a piros ruhás matadornak. Valld be, meghasonultál. Az aurád több dimenziósan villog. Hol te vagy Sharon Stone az Elemi ösztönből, hol Bridget Jones, vodkával, meg farkas kutyákkal, aki most adta fel a szerelmet, a világot, a mindent. Sajnos ezen a szakaszon is át kell esni.
Sablon tanács: Van fény az alagút végén. (plusz ráadás) Minden elmúlik egyszer.

Ötös hiba. A legfontosabb! Ne hidd, hogy ez mind oktalanul történt. És ne hibáztass senkit az érzelmeiért. Ami van, az ott van, ami nincs, az nem lesz ott, akkor sem, ha fejedre állsz, tüll szoknyában. Attól, hogy haragszol és káromkodsz, mint az országúti kocsis, még a hírnevedet is rontod. Egyszerűen ennek nem kellett megtörténnie – és ezt idővel be is fogod látni. Úgy van, (sablon szöveg) vegyél még magadhoz egy kis csokit…

A társtalanság nem ijesztő. Lehet, hogy néha magányos vagy, és sírdogálva öleled át húszon évesen a plüss állatod, úgy alszol el, mint egy árva lélek, akinek se anyja se apja – de ez mind időszakos. Olykor én is bort iszom és vizet prédikálok. Kinek, ne kéne egy társ? Aki azt mondja, hogy nem, az is füllent. Az, hogy épp olyan szakaszban van, ami sikeresen elnyomja benne a kapcsolati vágyakozást, még ugyanolyan szívlélek, mint a többi, aki épp kimossa a másik szennyesét.
Az, hogy vannak olyan alkalmak, amikor rosszkor vagyunk rossz ember mellett… Hát istenem, előfordul. Átrágjuk magunkat, azon az ötös szakaszon, aztán úgy kelünk fel, mint pillangó a bábjából. Ez kinél mennyi idő. Nálam, ha akartok hús-vér példát olvasni, leredukálódott három napra. A teljes átalakulásig, viszont, jó, ha van egy barát, aki néha nem fogja érteni, mi bajod, de dob egy-két csontot a remény még épen maradt főztjéből, amiért később majd nagyon hálás leszel neki. – de zárójelben megjegyzed, ha még egyszer Ámor nyilával próbál feletted csapkodni, cafatokra téped azt a kis pufók istenséget, a habos felhők felett, és a szeme előtt rágcsálod meg a húsát.
Jobb az, ha valami, aminek meg kell történnie, magától történik. Tudom, egy ideje sablon szöveget tolok elétek. De az a helyzet, hogy sajnos ez így lesz és így van.
A türelem rózsát terem.
Nincs minden szemben szerelem.
Várd ki a megfelelő pillanatot.
Az ég hidd, el neked is osztott lapot.

Élvezzük ki az egyedüllétet, mert amikor már egy család vesz majd körbe, akkor majd ezért fogunk sírdogálni. Jó és most, ha hűséges reménytelen szerelmes lennék, azt mondanám, hogy „Ha, elérkezik egyáltalán az az idő…” De, ma nem ez a fő instrukcióm. Maximum tacskó kutyusok közt fogok megöregedni, az elhasznált plüss állatokkal… Na, és?



Komolyra fordítva a szót. Ne görcsölj, van, annyi csoki, szerelmes könyv, romantikus film, százas papírzsepi, amit telesírhatsz még szingliként. És a chat sem fog kifogyni a sírós, szomorú smilekból. Rengeteg Titanic sztorit kell még átélned, ahhoz, hogy legyen egy saját Leonardo diCapriod, akinek lesz esze felmászni melléd a jeges vízből.
A reménytelen szerelmeseknek ez a sorsuk. Nagy ügy, hogy te nem abba az 1 a 10 millióból csoportba tartozol, aki valami hihetetlen extázis módon talált rá a szerelemre. Na, de komolyan, nem izgalmasabb bejárni azért az egyért a világot, közben tanulni a 10 millióból, mint belebotlani egybe a postaláda előtt? Nem tagadom, mindkettőnek van szépsége és varázsa. – De neked meg azt nem kell tagadnod, hogy ezt a lapot kaptad, törődj bele és élvezd ki. A hullám völgyek is tudnak gyönyörűek lenni. (és még könyvet is írhatsz belőlük. – ha nem tudsz „írni”, megírja más, te leszel az alany… Ne legyél reménytelen! Mindenre van megoldás!)

#48

Egy szingli nő szerelme

Egy szingli nő szerelme, a cipője. A ruhája. A táskája. A gardróbja. 
Önmaga.
(ez) A szingli nő nem lehet szerelmes (férfi) emberbe.

Kezdhetném ott, hogy megfogadtam sosem írok dacból, vagy haragból. Most még is úgy érzem egy kicsit talán polgárpukkasztóak a gondolataim. 
Nagymamám mindig azt mondja, "vesd be az ágyad, nagyobb lesz a házad". Én azt is vallom, ha a szekrényedben - közvetlen környezetedben - káosz van, ne várd, hogy rend legyen a lelkedben. Miután felszabadult a napom, egy félrenézett időpont miatt, tudtam, ma van az ideje annak, hogy rendet rakjak a szekrényemben. 
Most mindenki azt várja az összes szingli nő nevében fogok írni, - de, mivel nem tudom hányféle szingli nő létezik és mi jár a fejükben - ma csak az én nevemben beszélhetek. Valamelyik nap láttam egy fiút a parkban. Ha filmjelenet lett volna, azt hiszem azt a részt hívták volna, a nagy találkozásnak. A valóságban az egy igen kedves esemény volt. Csupa reménnyel teli és varázslatos az újdonság izgalmától. De, mint minden ez is véget ért. Nem változtam egy fikarcnyit sem, ugyanis, azóta is képes vagyok várni azt a pillanatot, amikor megismétlődik ez a jelenet. A rossz törvény szerint, viszont nem lesz még egyszer ugyanazon időben, ugyanazon a helyen, két ugyanaz az ember. Kivéve, ha hiba van a rendszerben és megtörik a mindent bekebelező mátrix. 

Minden kislány álmodik a hercegről. Minden kislány nagy esküvőről, meg arról a nagy eljegyzésről álmodik. Nekem kislányként sosem jutott ez eszembe. Házasság. Szerelem. Csupa, nagy szó, amit azt hiszel az is csak úgy megy mint az, hogy tizennyolc évesen leérettségizel. Mert az olyan evidens az ember életében. Felnő, megtalálja azt az embert, aki hozzá való, összeházasodnak és kifújt a történet. Ezért sem érdekelt soha. Az ellopott gyerekkorom után, pedig mivel kimaradt egy szép szakasz a lyukakat be kellett tömni valamivel, így míg a barátnőim élték első szerelmüket, én egy naplóba bújva írogattam valami keresem önmagam bejegyzést. 
Azt hiszem világéletemben szingli voltam. Még, akkor is, amikor épp volt valakim. A nem megfelelő ember mellett - ugyanolyan szingli vagy mint azelőtt, mikor még egyedül voltál. Ha nem fogadnak el olyannak, amilyen vagy, és álarcot hordasz a másik előtt, egyedül maradsz a szerelem érzésével, amit érzel ugyan, de nem aziránt aki mellett fekszel, hanem pusztán csak a tévképzetbe, ami ott lebeg köztetek. 
Ezért is merem kijelenteni, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy még - a ruháimon kívül - senkibe nem voltam szerelmes. 

A szerelem amúgy is, csak kislányoknak való, amit meg érzel, akkor, abban a pillanatban, hogy megtaláltad, vagy felfedezted végre azt a személyt, aki mellett kiteljesedhetsz, az egy olyan felsőbbrendű érzés, amit a szerelem szóval már nem lehet definiálni. Talán az egyfajta őszinte szeretet, ami sokkal többet kell érjen, mint az a rózsaszín émelyítő köd, ami elkapja az embert az első három hónapban. A feltétlen szeretet a kulcsa az egésznek. A kérdőjel nélküli őszinteség a második. Az a kis plusz, pedig, ami mind kiegészíti az az, amikor fekszel a másik mellett, eddig még nem mertél hozzáérni, de most megteheted, és addig járnak az ujjaid a testén, míg egyszerűen képtelen vagy ellenállni neki és egész lényedben érte forr a véred. Ha ezek megvannak, azt hiszem nem szerelemről lehet szó, hanem valami sokkal nagyobbról. Ott már nincsenek kérdések. Egyértelmű minden - és természetes. 

A szingli nő nem lehet szerelmes egy férfiba, mert szép, intelligens, jófej, de nem akarnak tőle semmit. A szingli nő nem lehet szerelmes egy férfiba, mert (azt hiszik) a ruháikon és a táskáikon kívül nem tud őszinte érzelmeket táplálni senki ember fia iránt. 
A szingli nő nem lehet szerelmes egy férfiba, mert mindig rossz körökben mozog. Ha azt mondom, a sablon történetek nem éltetnek, nekem bonyodalmak kellenek, novellába illő sorsfordulatok, összekuszált szálak és izgalmas vélemény fejtegetések - mennyire leszek elvetemült? És, amikor élem az életem, megélem a pillanatok. Majd jön a csoda történetem köré egy felhő gomolyag, amiből kilóg az a tipikus 'egy ember megírta, azóta mindenki azt használja' szöveg és ismét ott vagyunk, ahol a part szakad. 
A szingli nő nem lehet szerelmes egy férfiba, mert olyanokat vonz, akik csak a pénzt látják egy kapcsolatban. Akik csak egy kiadott számlát vizslatnak a képzeletükben, amire nincs szükségük. Olyanokkal áll szóba, akik akkor sem vennék észre az embert, aki igaz érzelmeket táplál irántuk, ha ott állni a szájuktól egy centiméterre. 
Azokkal vitatja a jelen eseményeit, akik még a múlttal takaróznak és nem tudják elengedni fájó emlékeiket. 
Azoknak ad tanácsot, akik belső önértékelésre várnak és soha nincsenek megelégedve azzal, amit a tükörben látnak.



Nem akarok nagyon negatív lenni, de megvan az oka, miért nem nézek már romantikus filmeket. Miért nem vágyom vörös rózsacsokorra, drága ajándékokra. És miért nem bírok, szerelmes könyveket olvasni. Azt hiszem nem találtam még meg azt az embert, aki elhitesse velem azt, nem arra születtem, hogy szingli nő legyek életem végéig. Csak, mert nem fogok a társadalmi konvencióknak eleget tenni, és hozzá menni olyan emberhez, akit részlegesen kedvelek. A hiba az én gépezetemben van, hogy mindig azokat vonzom, akik javításra szorulnak. Én meg hamar elvesztem a türelmem a fabábuk fölött. Nem vagyok se ács, se mérnök,  meg semmilyen gépszerelő. Ezt nem csak nekem kell akarni. 

Elég volt abból, hogy mindig a tömeg alapján azonosítanak be. Nő vagy. Attól, hogy nő vagyok, nem biztos, hogy mindent úgy teszek, mint a többi, de nem biztos hogy nincsenek közös tulajdonságaink. Másabb vagyok, mint egy tipikus Nő, de ugyanolyan egyszerű vágyaim vannak, mint egy magányos léleknek. 

A szingli nő nem lesz szerelmes egyetlen férfiba sem, mert ő nem egy számla hatványa. Nem egy káprázat, füllentésekkel. Nem egy múltban ragadt vándorló. Nem egy bizonytalan kislány.
A szingli nő egyetlen és összes szerelme egy gardróbban fekszik,

mindaddig, míg valaki meg nem cáfolja azt.




Újabb év, egy kád vízben

Befeküdtem a kádba. Pontosan olyan habosra csináltam, mint amilyen gyerekkoromban volt. Ahogy pocskoltam magamra a meleg vizet azon filóztam...