Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: február, 2016

#38

Kép
A minta üti a mintát

Öt nő feketében. A feleség, a lány, két testvér, egy sógornő. Ott ültek előttem és mindenki más árnyalatú feketébe öltöztette szívét. Azt hittem képtelen leszek majd megszólalni. Azt hittem örökre benn maradnak majd a szavak a számban. Azt hittem soha többé nem beszélek majd és a végtelenségre némultam.
Nem ez történt. 
Kockás mintára csíkosat próbáltam és hatalmas gyász közepette, erőszakoltam lelkem. Süvített bennem az öntudat, hogy most valaminek nagyon vége lett. Két napon át esett az eső, sírtak az angyalok. Az öreg kezek remegtek, az elfáradt lelkek jajveszékeltek.  Naivan azt gondoltam nekem nem kell átélnem ezt és megtapasztalnom milyen a ravatalozó belseje. Hogy vajon tényleg olyan hideg és nyirkos. És, hogy ott a szomorúság kézen fogva jár a kín nagytestű katonájával.  "...az elhunyt minden életében elkövetett bűnének bocsánatáért..." 
Ha fura zajt hallasz cserélj kazettát! A hangok olykor elhalkulnak a fejünkben és belekényelmesedünk a jelenle…

#36

Kép
Még mindig Rólad írok dalt
Ha ketté lehetne szakadni, már rég két félemberként sétálnék az utcán. Még annak idején meséltem Nektek a féllábú pálcikaember történetéről. A sok karakterem mellett Ő a főszereplő. Amikor ma a Keletiben ültem a Metró aluljáróban, miközben M-et vártam, a hideg pad enyhítésekén ráültem az egyik lábamra. A táskám az ölemben, és esküdni mernék, hogy egy férfi azért bámult meg jobban, hogy szemügyre vegye tényleg féllábú vagyok, vagy hova lett az a bal?
Nem sok ember mondhatja el szerintem magáról, hogy megríkatta a Blaha Lujza aluljárója. Csak jókor kell lenni jó helyen, a megfelelő szomorkásabb zene, rossz nap, üvöltöző emberek, sanyarú sorsú lelkek közt átsétálni és rádöbbenni, hogy hol is vagy valójában - majd alig bírod visszatartani a szemedbe szökött tengercseppeket.

Azt mondják páran kedvelik, ahogyan gondolkodom. Nahát. Valami oknál fogva én ezt csak  80%-ban élem meg pozitívan. Olykor 98-ban. Pusztán azért, mert ha más abban a hullámvölgyben élne, mint…