Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: március, 2015

Mostanság csak a kettőig jutunk

Kedves Barátom!

Nagyon furcsa hetem volt. Nem tudom miért pont a furcsa rá a megfelelő kifejezés, de ha valaki azt kérné, hogy egy szóban jellemezzem. Ez lenne az.
Újra meg kellett értenem a múlt nem játék és vannak dolgok, amiket időben tudni kell elengedni.
Tegnap nyílt egy új bolt, ahova a nagy tömeg miatt be sem engedett a biztonsági őr. (Ilyet én még életemben nem éltem át) Ma újra próbálkoztam. Muszáj voltam beszerezni egy táska akciós macskaeledelt. Plusz a kutyának vacsorát.
Két napja azon gondolkodom, hogy fogok elbírni 10kg száraz kutyaeledelt. (Kicsi vagyok. A munkahelyemen is Kicsi-nek vagy Csicsinek csúfolnak a kollégák - kedves tőlük..) A fejemben lejátszottam pár jól megrajzolt tervet, hogyan fogom a 10kilót a biciklim csomagtartójára rárakni és haza battyogni vele. Holnap minden kiderül.
A mai napban még, amit érdemes is megjegyeznem, és hogy ne nevezz álmodozónak, de reggel tényleg egy nagy piros lufi állta el az utam. Épp a tömegből kifelé vergődve, zenével a fülembe…

Basszus, bocsánat!

Kedves Barátom!

Ma is rengeteg furcsa dolog történt velem, amit ideje megosztanom veled. Először is rájöttem, hogy nem értek a számokhoz. Igazán a szavak a barátaim és a szövegből értek. Kár, hogy az élet néha statisztikán fekszik.
Most rajtad keresztül kell üzennem egy régi ismerősömnek csak hogy tudja: "Láttalak ma, és tudom mit csináltál!" - sosem gondoltam volna, hogy egy száll cigi látványa ennyire fog majd fájni. Azt hiszem inkább a tett és a mozdulat az, ami a szívembe mart és csordultak ki a könnyeim miatta. - bár meg sem érdemelte már.
Nem vagyok szomorú, úgy mondanám, keresem az utam. Nem megrögzötten vagy megszállottan, csak úgy érzem azt, hogy itt az ideje tovább repülni.
Azt is el kell meséljem neked, hogy ma szörnyű napom volt a munkahelyemen. Annyira butának éreztem magam, pont a számok miatt. (Lehet nem jó helyen vagyok?) Azt kívántam bárcsak otthon lehetnék a takaróm alatt és egész nap olvashatnék.
Tudom, hogy kíváncsi vagy még sok dologra. Velem is történte…

A különc feljegyzései

Kedves Barátom!

Ma megtaláltam a nyugalmat. Mielőtt folytatnám, a nevem nem fontos, ismerni pedig már ismersz, viszonylag. De jobb, ha a részletek mélyen maradnak a zsebemben.
Nem tudom érezted-e már valaha azt, hogy amit csinálsz nap mint nap. A munkahely, az iskola, ahova jársz nem épít, hanem felemészt. Hogy az emberekre körülötted mind energiavámpírok és te erőtlenül csatangolsz haza minden egyes nap? Már rájuk sem tudsz nézni. Már nem megy a "csak mosolyogjunk és minden rendben lesz" dolog. Annyit veszel észre, hogy fogysz. Fizikailag és mentálisan.
Ma megtaláltam azt a kis pluszt. Olyan volt ez az egész mintha egy vad oroszlánt fogtam volna be, aki több napja tombolt volna bennem mérgesen és idegesen. Morgott és átkozta a világot. A félre sikerült kísérleteiért csak egy mondatot hajtogatott mormotaszerűen: bazdki!
És ma délután... Elkezdtem olvasni egy könyvet. A megfelelő könyv volt, mert azóta sem tudom letenni, és ahogy a szavakat forgatom a jelenetek megelevenednek…

A vattacukor három árnyalata

És mi van akkor, ha van egy kívánságom? És történetesen nincsenek opciók arra a hogyan kérdésre. Számolhatnám vissza a napokat, persze ha tudnám meddig, melyik az a nap, amikor megtörténik majd?
Minden fikciót félretéve a megszállottan üldözött dolgokat sosem kapja meg az ember. Olykor (azaz mindig) le kell lassítani. Tanulni kell némi (azaz 98%-os) önuralmat. A lelket fegyelemre oktatni. Az agyat székre ültetni. A szívnek leckét adni, hogy, ami nem megy nem kell erőltetni. És minden, aminek ott kell lennie, a helyére kerül majd a megfelelő időben.

Talán a való életből vett rációs példák erre a legjobbak. A kolléganőm azt mondta, "hagyd már nehogy ezt is elijeszd" - koncepció arra, hogy nem minden lény fogékony rá, hogy idegenek közelítsék meg hirtelen jött felindulásból. - ez néha ijesztő -
A vezetés oktatóm (vagy hogy kell ezt mondani) azt tanítja: Hajtsak lassabban. Ráérünk.  Nem sietünk. Akik sietnek kikerülnek. - ez az élet talán egyik legjobb metaforája. Tanulj meg elő…