Farkasüvöltés a hidegben

Hogy mi jelzi egy új évszak közeledtét? A melegebb kabát. A doboz aljáról előkapart kesztyű. A vonat piszkos ablakán, halványan előbukkanó megrajzolt szív. A hipochonder buszsofőr, aki magára húzza a vezető fülke ajtaját, az idegen utasok elől. A lehiggadt szavak a fárasztó munka után. A fagyos orr. Egy-egy elkapott hideg pillanat.

Már jobban esik a forró tea. A meleg simogató kéz. Egy adag frissen sült muffin. Egy nagyobb-vastagabb sál.

Hirtelen esett értékeket a hőmérséklet. A pluszból, lett negatív. A fekete károgó varjak, elkezdték sikoltani a tél közeledtét. A gyors változástól megremegett a lelkem. Megállt az idő. Hamar lett reggel, és korán lett sötét. Lámpákat kutatok hazafelé, hogy megtaláljam a helyes utat.

Nem tudom most elmondani mi futkorászik a szívemben. Nem tudom leírni mi az, amitől a főnixem elaludt. Nem tudom kimondani a kimondatlan szavakat.

 large (6)

Eső a paradicsomban

Most is vihar van. Ma, ahogy kinn sétáltam, az esernyő alatt, és fújtam egyet a levegőbe, annyira hideg volt, hogy láttam a saját leheletem. (A tél közeleg) Hosszú hétvége van, de közel sem olyan hasznosan telik, mint ahogyan azt kéne neki.

A borús idő miatt egész nap szürkeség van, alig jön be fény az ablakon, és még gumicsizmám sincs, hogy kimenjek rugdosni a pocsolyákat. Úgy érzem magam, mint egy rossz gyerek, aki benn ragadt a szobájában a rossz idő miatt. Itt ötlött belém, persze csak egy idő után, hogy nem vagyok már gyerek, akit ne engednének ki a szülei az udvarra. (Az már egy másik kérdés, hogy amikor kimentem annyira fáztam, hogy két kör után, az udvaron, fogtam magam és vissza bújtam a biztonságos meleg szobába.) Majd nekiálltam muffint sütni.

sütiii

Gondolom szükségetek lenne a gyors és tuti receptre : )

20dkg liszt
15dkg cukor
2tábla tortabevonó
2db tojás
1dl olaj
2,5dl tej
3ek kakaópor
1cs sütőpor (Dr Oetker a legjobb)

Cukor, tojás, olaj egy tálkába. Összekavargatjuk. Majd hozzáadjuk (adagonként) az egyben kimért, lisztet, sütőport, kakaóport. Majd ehhez a masszához öntjük (nem az egészet egyből, csak két kortyonként óvatosan) a tejet. És végül beleaprítjuk a két tábla csokit. Pár kavarás után, pedig a muffin formába és 15-20 perc alatt kész is.

Most, pedig, amit ilyen időben tennünk kell!!

Olvasás, olvasás. Festés, írás, horgolás, kötés, főzés, sütés, sorozatnézés, …

zolÉs annyi muffint enni, amennyi csak jól esik. ; )

A királylányok tudatosan növesztik a cicijüket

Keserédes könyörgéssel hátrahajtottam a fejem a kanapé háttámlájának, becsukva tartottam szemem egy pár másodpercig, majd mikor kinyitottam, egy hatalmas pókháló lógott lefelé a plafonról. Égi jelnek vettem, hogy ez már nem tréfa dolog. És ez akkor vált bizonyossá, mikor az aurámban éreztem, hogy valami mocorog körülöttem, a jobb vállamra pillantottam és egy ronda farát ide-oda billegető bogár mászott rajta. Teljes volt a kétségbeesésem, hogy a baj teljes mértékben elért és a százalékmérő pirosan villog. Itt a vég.

A kurzor a Levelek szó után pislákol, de nem tudom. Nem jó a név. Ez már biztos. A zsigereimben éreztem, hetek óta, hogy valami itt a közelben nem stimmel. Mert, ahhoz hogy segélykérő levelet írhassak Júliához, kell valamiféle jog, hogy zavarjam az ő szent személyét. Az nekem meg most sajnos nincs. Olaszország oly távolinak  tűnik számomra, a szerelem ihletét, amiről írnom kellene, még mielőtt megfogalmazódna bennem az a fennkölt monológ, elnyeli belőlem valami fekete lyuk.

Viharokban élek. Folytonos változások közepette, amiket még nem tudtam felfogni. A minap beszélgettem Julia Roberts-el. - Nem A Julia Roberts-el, csak azzal a Juliával, akit bármikor hívhatok, ha baj van és hál’égnek megtanult finomakat főzni, úgy, hogy lesz kitől ihletet meríteni majd a konyhában. – Szóval ő a zsigereiből beszél, mintha csak egy képeskönyv lenne, amiben mindenre van megoldás. Kiolvasta az én bajomra valót is. És még akkor ő ezt nem tudta, de inspirált. Mondjuk én sem. Erre most jöttem rá. A lelógó pókhálóból. Ami a tegnapi hirtelen változás következményéből vette a bátorságot, hogy előbújjon. Vettem egy ágyat, és ezzel a kijelentésemmel együtt, nem hittem volna, hogy egy bútordarab ilyen nagy hatással lehet az ember életére. DE, még is . A szobám teljesen átváltozott és új energiák szöktek be az ablakon. Őszintén szólva még nem szoktam hozzá, hogy, amit kigondolok és “megkívánok” az egy-két napon belül ott terem. Lsd.:

Megvehettem életem első igazi “nagy” fényképezőjét, A márkát, amiért mások csorgatják a nyálukat és én is tettem ezt, évekig… Pár héten belül megtaláltam álmaim táskáját, plusz cipőjét, plusz blézerét… A hajam (rézvörös) színében is megállapodtam fél éve. Vettem egy ágyat. Sőt új  telefont. – Ilyen lenne az, ha az ember munkája kifizetődik. És ilyen érzés az, amikor valamiért dolgozol, nem csak azért, hogy “túl élj”? Ilyen az, amikor nem sírva mész be a munkahelyedre, hanem mosollyal, és tudod, hogy nem hiábavaló az egész. Ilyen lenne az elégedettség érzése. ?

Ebben a pillanatban döbbentem rá, hogy ez az a dolog, amivel nem tudok zöld ágra vergődni. Elégedett vagyok. A több évnyi falkaparászás után, és vágyakozás az álmaim felé, és az apró kétségek, hogy lehet sosem fog sikerülni; elég fura, hogy hirtelen belecsöppenek egy világba, ahol megdolgozhatom a lehetőségért, hogy mindezt, amit a fejemben megálmodtam végre meg is teremthetem.

Ezért nem jó a név. Nem írhatok leveleket Júliának, ha még nem tudom teljesen átérezni azt az igazi “attraversiamo”-t. Ezért kezdek el nyomban játszani a szavakkal, és eltakarítom azt a pókhálót az útból…

UI: Úgy érzem valami eltűnni készül belőlem. Valami varázs, átváltozik bennem és szürke egyenetlen formák veszik át az uralmat a főnixem fölött. Remélem megtalálom a helyes utat.

UI2: Nem hiszem el, hogy minden “alsós” tizenéves lánynak ugyanakkorára nőnek a mellei és ugyanolyan vékony darázs derekúak, mint Sissi hercegnő, vagy mint a Barbie, akármilyen géneket örököltek is. Két lehetőség áll fenn, vagy csoda melltartóban járnak pelenkás koruktól, vagy tudatosan növesztik a cicijüket.

large (4)

Itt van az ősz

Mikor szerettelek meg? Azon a novemberi estén, lassan két éve, mikor hajnalig ültél a kapumban, hogy elmeséld az óvodai jeled. Körte volt. A mai napig tisztán emlékszem. Az enyém mosolygós Napocska. Az pont összepasszol. Mondtuk viccesen.

Álltál némán és mosolyogtál. Levetted a kabátod és rám adtad a hidegben, karjaim közt dideregtél. Fülembe súgtad vágyakozó szavaid. Hazakísértél.

És ott is maradtál. A lelkemben.

Ma már mindennap hazajössz velem. Este jóéjt puszit nyomsz az arcomra. Reggel álmosan pislogsz rám. Megfogod a kezem, ha botladoznék, mint egy gyerek. Kinevetsz, ha el is esem. Társam vagy, télen s ősszel, tavasszal és nyáron. S mindig átölelsz, ha fázom.

PhotoMania_1412434335865

Újabb év, egy kád vízben

Befeküdtem a kádba. Pontosan olyan habosra csináltam, mint amilyen gyerekkoromban volt. Ahogy pocskoltam magamra a meleg vizet azon filóztam...