A férfi fán terem

De hol az a fa? Ennek a kérdésnek a megválaszolására még fiatal vagyok, úgy érzem. (mosolyog) Viszont tudom, hogy lesz még alkalom, mikor felteszem még ezt a kérdést a nagy érdeműnek és talán akkor már válasz is lesz rá. Hiszen a világ fejlődik. Minden téren.

Főleg úgy, hogy hiába vagyok húsz éves, még mindig tizennyolc vagyok az emberek szemében és képesek “lekicsinyíteni”. Azt hiszem be kell szereznem egy “Húsz vagyok” pólót. (Már megrendeltem az univerzumtól)

Bár még is boncolgatva a témát. Annyiszor “nyúltam” már mellé, vagy csak rosszkor voltam rossz helyen, vagy lehet így kellett mindennek történnie, de sok “fát” találtam már, ami gyümölcsöt dobott nekem a földre, még is végül kukac volt mindegyikben. És ha nem bírtam a kis gyümölcsrontókat, és nem tudtam feldolgozni az érzést, amit a látványuk okozott, igen kerestem a ki utat, az újabb fához, vagy épp a szobám csendjéhez.

A héten megtörtént velem az életem !eddigi! legromantikusabb találkozása és élménye. Pár óráig csodálhattam a gyümölcsöt kívülről, de van az, amikor, vannak ajtók, amiket akkor sem kéne kinyitni, ha van hozzá kulcsod. A kis kukac innen is kidugta a fejét és szépen lyukakat fúrt, a még meg sem kóstolt gyümölcsbe. Egy dologra, azért rádöbbentett ez a dolog: ‘Író vagyok/leszek, de az is a “mocskosabbik” fajtából.’

Ha a férfi tényleg fán terem, ideje fűz fához menni, annak legalább beállhatsz a lombja alá, ha esne az eső.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Helló, Béla vagyok! A bútor táborban dolgozom

Ne keress ott, Elköltöztem!

Védett férfiak kertjében ültem én