Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: január, 2011

elvesztett szabadság

Ma élek valahol.Ma lélegzem egyedül. Ma sétáltam segítség nélkül. Holnap az írásba merülök. De tegnap a gondolatok agyon tapostak. Szabad vagyok. Minden pillanatom az álmaimra pazarolhatnám. Minden percemet hasznos dolgokra fordíthatnám. Szabad a testem, szabad a kezem, szabad a lábam, szabad a szemem, szabad a fejem, szabadok a gondolataim. De a lelkem ezer tonnás láncközé van szorítva. Vágytam a szobám csendjére egy darabig. Azt akartam, hogy múljon el a sok gonosz. Akartam, hogy egy kicsit egyedül lehessek szabad. Ma már nem vagyok az. Ülök a szobámban, csend van és nem érzem, azt amit régen, amikor kiléptem a házból. Csak kétségeket, amik vadul rángatják a tetteim. Nem tudom hova lett belőlem az a szabadság, amikor nem érdekelt, hogy mi lesz holnap, csak az, hogy most vagyok valahol és a hely jó, illatos füst száll az égbe. Színes sál lazán a nyakam köré tekerve. A béke jele a nyakláncomon lóg. És csak az a kérdésem mára, hogy kérsz-e még teát a csészédbe? Hová lettek az emberek, akik…

fantázia dominó

Tudjátok vagy nem, de minden ember életében eljön a perc, amikor megakad a szeme egy apró momentumon. Amikor talál magának egy "tárgyat", az imádat tárgyát. Az ösztön és az akarás tudat, hogy neked az kell, annyira erős, hogy minden egyes pillanatot komolyan veszel, amit nélküle töltesz el. Napokat szánsz arra, hogy agyafúrt gondolatokkal közelebb férkőzz hozzá. Hetekig tartó munkát áldozol rá, hogy rájöjj, hogy szerezhetnéd meg magadnak. Majd mikor már hónapok teltek el és annyira be vagy fordulva, a saját sűrű agyszüleményeidbe, hogy ki sem látsz onnan. Csak a virágos kertes gondolataid táplálnak belülről. Néha meg úgy érzed, ha ez nem lenne, üres lenne az életed és a fura hisztérikus tüneteid nem tudod hova pakolni. Végül elkönyveled a dolgot és az anonim képzeletfüggők oldalára írod magad, akik saját fantázia fényképeiknek "drog"függői. Egy nap rádöbbensz, ez nem mehet így tovább. Ki akarsz szállni. ó, de nem sokat teszel érte, csak a "na még egy utolsó gondo…

levegő vétel

Ha most valaki megkérdezné, hova vágyom. Lehet még magam sem tudnék válaszolni erre. Ma nem. Vagy ezer helyre vágyom, de szó szerint. Lehetnék most egy sós vizű tengerparton, ahol a forró homok égeti a lábam, a hajam, pedig fújja a gyenge szél. Lehetnék a Golden Gate híd közepén, következmények nélkül csak figyelném az autókat, ahogy elhaladnak mellettem. Lehetnék egy szivárvány alatt az esőben. Lehetnék New Yorkban, egy hatalmas felhőkarcoló legtetején. Vagy akár lehetnék otthon a saját szobámban, ahol a falakra ragasztott képek mesélnek rólam. Megtekeredett gondolatok apró pontjai tekergőznek a fejemben, de egyiknek sincs fókusza, hogy megtalálja a saját párját. Messze vannak egymástól a megoldások és még messzebb a válaszok. Egy hely van, ahova most még is vágynék. Úgy igazán oda húz a lelkem. Olyan erősen, hogy már csak a kulcsra zárt ajtó jelent akadályt. Kíváncsiság van ott, de abból rengeteg. Még az is megbirizilgálja a fantáziám, hogy miért terem kék virág a réten? Hogy Szerelem…

rengeteg

Délelőtt háromnegyed tizenegykor túrós tésztával tömködöm magam., és közben azzal győzködöm az agyam: nem lesz baj. Fejembe vettem még a gondolatot is, hogy mindjárt megfőzök egy adag spagettit, össze kötözgetem őket, és felakasztom vele magam a csillárra. Ma ez nem jönne össze. Most előveszek egy kókuszos szaloncukrot a fiókból, kibontom és a papír csörgésének minden egyes csilingelése idegesít. A következő pillanatban nem nagy meglepetésre, de számba veszem a csokidarabkát és várom, hogy teljesen szét olvadjon a számban és bekerüljön a szervezetembe az az apró cukortartalom is , ami most hiányzik. Mindezt (a kínzást) ma azért csinálom magammal, hogy egyáltalán legyen valami a testemben. Azon a nyomasztó és mazochistává tévő érzésen kívül, ami reggel óta fojtogat. Utálom ezt érezni belülről. Hogy legszívesebben most kisétálnak a világból, az életből, egészen messze. Le gyalogolnám a horizontomat is. Mert érzem legbelülről tép belőlem ki egy darabot minden egyes perc és óra elteltével…