Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Kiemelt

Szívem egy sarka, Sopron

Miért érzem azt minden nagyobb utazás után, hogy írnom kell? Nem tudom hova és miért, de le kell írnom. Bár fejemben tengődnek a gondolatok, sorakoznak, mint a postán az emberek hétfőnként - várják, hogy felvillanjon az ő sorszámuk - de a túlzsúfolt teremből képtelen vagyok kiterelni szép sorjában az embereket. Csak úgy a szavaimat sem. Nem bárányok ők, mind inkább farkasok.

Metró fékez. Gyöngyösi utca. Lomhán lesétálok a járműről, kikerülöm az embereket. Felmászom a több lépcsőfokon. Kikapcsolom a zenét. És hallgatom a kis utcát. Fúj a szél. Fázom egy kicsit. Három órája még Sopron főterén süvített a kabátom alá a hideg levegő.
Befordulok a kis utcába. Furcsa, hogy egy két ember sétál el mellettem. A levelek jajveszékelését is lehet hallani, ahogy arrébb tolja őket az időjárás makacs keze. Csipognak a számok, zúg az ajtónyitó, kattan a zár, nyílik a rácsos ajtó. Belépés.
Cipő lerúg, táska letesz. Kipakol és ebédet készít.

Ezer gondolat ismét. Cikáznak a fejemben. Aludni akarok. Nincs…

Legújabb bejegyzések